Orbán Viktor miniszterelnök a konzervatív pártvezetők január 28-29. között Madridban rendezett csúcstalálkozóján szombaton hangsúlyozta, hogy az ukrán-orosz konfliktus de-eszkalációjára és békés megoldására van szükség.
Joe Biden amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok hamarosan újabb katonákat vezényel kelet-európai NATO-tagállamokba az ukrajnai válság miatt.
Úgy tűnik, mégsem szeretné megvenni az UniCredit az orosz Otkritie bankot, az orosz-ukrán konfliktus, az ehhez kapcsolódó fokozott felügyeleti ellenőrzés és lehetséges szankciók miatt a bank inkább visszavonulót fúj. Mindeközben a vártnál jobb számokkal rukkolt elő az olasz nagybank friss gyorsjelentésében.
Kifejezetten forró a helyzet Ukrajna körül, ahogy lélegzetét visszafojtva figyeli a világ, hogy vajon Putyin kiadja-e a támadási parancsot az ukrán határ körül állomásozó 100 ezer orosz katonának. Bár a Kreml továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem akar támadni, nyugati elemzők azt találgatják, hogy teljes invázióra, vagy csupán limitált behatolásra kerülhet sor. Az orosz erőfölény jelentős, ettől függetlenül az ukránok remélik, hogy ha az oroszok valóban támadnak, az egész ország fegyvert fog és egy elhúzódó háború során sikerül „kivéreztetni” az inváziós sereget.
Elfogadhatatlannak tartja az Ukrajnával való háború gondolatát Oroszország – nyilatkozta Alekszej Zajcev, az orosz külügyminisztérium szóvivője a CNN beszámolója szerint.
A horvát hatóságok visszahívják az összes katonát a kelet-európai NATO-erőkből, ha Oroszország és Ukrajna között konfliktus alakulna ki – közölte Zoran Milanovic elnök kedden a televízióban a TASS orosz hírügynökség szerint.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt. Az elmúlt hetekben több mint százezer orosz katona vonult fel a határra, a Nyugat szerint minden készen áll a támadáshoz, Putyin elnöknek csak a menetparancsot kell kiadnia. A helyzet olyan forró, hogy egyes országok már elkezdték hazaküldeni a követségi személyzetüket. Még mindig van remény, hogy a racionalitás győz és elkerülhető a nyílt orosz-ukrán háború, hiszen egy ilyen eszkalációval mindenki rosszul járna: Ukrajna teljesen destabilizálódna, az orosz gazdaság összeroppanna a nyugati szankciók súlya alatt, Európa pedig energiaválságba sodródna. De még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és nyílt támadást indít Oroszország, Magyarország valószínűleg kimarad magából a katonai konfliktusból, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Az EU elkezdett olyan partnereket keresni, akik képesek lehetnek a blokk gázszükségletét kielégíteni. Ennek érdekében többek között az Egyesült Államokkal is tárgyalnak – írja a Bloomberg az uniós energiaügyi biztos szavaira hivatkozva.
A héten már a második találkozó zárult teljesen eredménytelenül Oroszország és a Nyugat között, ezúttal az orosz külügy és védelmi minisztérium képviselői találkoztak a NATO képviselőivel és az amerikai külüggyel. Ezen a ponton még csak remélni is nehéz, hogy az egyeztetéseknek – melyek a mai nap nagyköveti szinten folytatódnak -, bármilyen kézzel fogható eredménye lesz, hiszen a két fél követelései olyannyira ellent mondanak egymásnak, hogy nehéz lesz kompromisszumura jutni. Egyes elemzők szerint Putyin elnök nem is akar megállapodni a Nyugattal, csupán ürügyet akar teremteni egy Ukrajna elleni támadásra, arra hivatkozva, hogy „ő megpróbált tárgyalni, de nem vették elég komolyan.” Ha az orosz-amerikai találkozóknak nincs is sok értelme, elképzelhető, hogy január végén, a donyeci konfliktussal kapcsolatos tárgyalásoknak lesz valamilyen eredménye, bár erre is igencsak kevés az esély.
Az ukrán határon rendezett orosz csapatösszevonási műsor és az arra válaszként érkező nyugati irgum-burgum reakciók után Moszkva decemberben egy mozdulattal átpasszolta a labdát Washingtonnak és a NATO-nak. A diplomáciában szokatlan módon ugyanis nyilvánosan közzétett ide is, oda is egy-egy megállapodás-tervezetet. Amit egyesek tárgyalási alapnak, mások ultimátumnak, megint mások színtiszta provokációnak tekintenek. A két szöveg sarkalatos pontja az USA-vezette katonai szervezet keleti irányú terjeszkedése, s vele Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása. Egészen pontosan ennek kategorikus elutasítása. Putyin elnök így több legyet üthet egy csapásra: saját közvéleményét összekovácsolja, egyúttal felizzítja a NATO-szövetségesek közötti ellentéteket, ráadásul mindezt egy olyan kérdésben, amiben – tárgyilagosan nézve – az orosz érveket korántsem lehet félreseperni egy kézlegyintéssel.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei álláspontja szerint Oroszország bármilyen, Ukrajna elleni agressziója gazdasági szankciókat von maga után Moszkvával szemben - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a Külügyi Tanács ülését követően hétfőn.
Az elmúlt napokban több egymásnak ellentmondó hírt is olvasni lehetett az orosz-ukrán határ mentén kialakult helyzetről. Nyugati médiaforrások szerint Oroszország a tavaszihoz hasonló, jelentős csapatösszevonást hajtott végre Ukrajna határa mellett, a hírt viszont Ukrajna eleinte cáfolta, majd mégis megerősítette. Közben arról is napvilágot láttak hírek, hogy hevülni kezd a donyeci konfliktus: ismét meghalt egy ukrán katona és sokan megsérültek egy összecsapásban. Amerikai politikusok egy része több fegyvert kér Ukrajnának, Románia pedig a Fekete-tenger védelmének erősítéséért lobbizik. Nézzük az elmúlt napok legfontosabb történéseit az orosz-ukrán konfliktushoz kötődően.
November elején hírszerzési adatok szerint mintegy 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.
Több eredménytelen megállapodás után ismét a tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország politikai vezetése, hogy rendezzék a 2014 óta húzódó orosz-ukrán konfliktust. Az előkészítő telefonhívások már lezajlottak, hamarosan egy személyes csúcstalálkozó szervezése is megkezdődhet. Korábban mind tűzszünetről, mind pedig a konfliktus végleges rendezéséről születtek már megállapodások a szembenálló felek közt, viszont Ukrajna lakossága nem elégedett a rendezésről szóló megállapodással, Oroszország pedig köti az ebet a karóhoz, hiszen a szakadárok számára igencsak kedvező alku született.
Nagyon úgy néz ki, hogy nem jöttek be Ukrajna Biden-kormányhoz fűzött reményei: hiába ápolt szoros kapcsolatot a jelenlegi elnök az ukrán kormánnyal Obama alelnökeként, sem hatalmas fegyverszállítmányokat, sem gazdasági mentőcsomagokat, sem katonai intervenciót nem sikerült eddig kicsikarni az Egyesült Államoktól a 2014 óta háborútól sínylődő országnak. Nagyon úgy néz ki, hogy az ukrán kormány megunva Amerika tétlenségét, most Kínához, az Egyesült Államok fő riválisához fordul.
Rekordmagas, 1003 milliárd forintos összeg lesz jövőre Magyarország honvédelmi költségvetése, a keretösszeg több mint 30%-a új eszközök beszerzésére, fejlesztésre megy majd el – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Portfolio-nak. A már bejelentett eszközvásárlások mellett Magyarországnak hamarosan új vadászrepülőgépek és katonai drónok beszerzéséről is el kell gondolkodnia, illetve fontos prioritást élvez majd a személyi állomány és az infrastruktúra fejlesztése is – mondta el a miniszter. Benkő Tibor a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban beszélt a Magyar Honvédség esetleges jövőbeli békemissziókban való szerepvállalásáról is, így egy potenciális, NATO-n kívüli afganisztáni feladatkör lehetőségéről, valamint a kibertér és a pandémiás helyzet új kihívásairól és tanulságairól is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy kész ukrán hivatali partnerét, Volodimir Zelenszkijt Moszkvában fogadni a kétoldalú viszony megtárgyalására.
Számos Twitter-posztban és nyugati hírportálon jelentek meg vélt vagy valós felvételek azokról az orosz fegyverekről, fegyverrendszerekről, melyeket az orosz haderő az elmúlt hetekben az ukrán határra csoportosított. Azt nagyjából látni lehet, hogy az oroszok jelentős mennyiségű harckocsit, páncélozott szállító harcjárművet és löveget vonultattak fel, de rengeteg félreértés, dezinformáció is terjed az állítólagos orosz csapatmozgásokról és az arra adott amerikai válaszreakciókról is.
Az orosz kormány valószínűleg nem készül Ukrajna megtámadására, csak azért mozgolódnak a határon, mert sürgetni akarják az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalási folyamatokat. 2019-ben már született egy egyezmény, amely lényegében biztosítja a Donyec és Luhanszk-térség politikai függetlenségét, Oroszország valószínűleg ennek a szakadárok számára igencsak kedvező megállapodásnak az implementációját akarja felgyorsítani. A Putyin-kormány jó eséllyel azért sürgeti a dolgot ilyen látványosan, mert minden áron el akarja kerülni azt, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, vagy hogy jelentős amerikai erő vonuljon fel a szomszédos országban.
Oroszország az "állampolgárainak védelmére" kelhet, ha Ukrajna támadást indít a Donyec-medencében - jelentette ki Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátusnak a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja. A tisztségviselő hozzátette: Ukrajna "végének kezdete lesz," ha a térségben hadműveletet kezdenek.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
